Az ELTE NYTK kutatói kiderítették, hogy a dajkanyelv akusztikailag is jelzi az érzelmi kötődést
Amikor meglátunk egy babát, rögtön megváltozik a viselkedésünk, megváltoztatjuk a hangunk sajátosságait is. Arról azonban, hogy a hangszalagjaink által gerjesztett zönge minősége is megváltozna, igen keveset tudtunk korábban. Az ELTE NYTK kutatói magyar anyanyelvű anyák felolvasott mondatain vizsgálták ennek a speciális regiszternek, a dajkanyelvnek a zöngeminőségbeli sajátosságait a gyerek 4, 8 és 18 hónapos korában.
Kohári Anna, Uwe D. Reichel és Mády Katalin a D1-es besorolású Journal of Child Language folyóiratban frissen megjelent cikkükben1 kimutatták, hogy a dajkanyelv magánhangzói leheletesebbek a felnőttekhez szóló beszédhez képest, függetlenül a gyermek életkorától. A jelenség hátterében egyfelől az érzelmek kifejezése állhat, mivel a leheletes zönge a pozitív érzelmek kifejezője lehet. Továbbá a gyerekek zöngeminősége is jellegzetesen leheletes, ami feltehetően hozzájárul ahhoz, hogy a felnőttek beszédük akusztikai jellemzőit a gyermekéhez igazítsák, ezzel kifejezve társas közelségüket.
1 Anna Kohári, Uwe D. Reichel, Katalin Mády (2026). Voice quality modifications in Hungarian infant-directed speech: A longitudinal acoustic study. Journal of Child Language. 1-14. https://doi.org/10.1017/S0305000926100506